Hagyományos tartósítási technikák #3

HU.4Hagyományos tartósítási technikák
Partnerszervezet (aki kidolgozta)Trebag Ltd.
Általános leírás (Mesélje el ennek a tevékenységnek a történetét)A feladat résztvevői hagyományos tartósítási módszereket gyűjtenek, majd azokat szezonális (lehetőleg helyi termelésből származó) nyersanyagok felhasználásával alkalmazzák a gyakorlatban. Az idősebb résztvevők (OAP) többet tudnak a hagyományos tartósítási módszerekről, így a segítségük hasznos lehet a megvalósítás során.
Teljes időtartam:A választott tartósítási módszerektől függően, körülbelül 6-7 óra (1 óra/alkalom), 2 héten keresztül.
Csoport mérete:Résztvevők száma: 5
Szükséges kellékek: (tollaktól a papírig, a Wi-Fi-ig, egészen egy elefántig)Internetkapcsolat vagy mobil internet, jegyzetelésre alkalmas felszerelés, konyha felszereléssel, hozzávalók/nyers ételek.
A feladat céljai: (Mit szeretne elérni ennek a tevékenységnek a megvalósításával?)Hagyományos élelmiszer-tartósítási módszerek elsajátítása és alkalmazása helyi és szezonális alapanyagok felhasználásával.
A generációk közötti tanulás ösztönzése a hagyományról rendelkező idősebbek bevonásával.
A kulturális élelmiszer-örökség megőrzése és megosztása a társadalmi-ökológiai emlékezet és a fenntartható életmód részeként.
Emlékek archívuma – idővonal információ, kép és link – pl. egy rövid történetA hagyományos élelmiszer-tartósítási módszerek az őskortól kezdve fejlődtek ki, mint például a szárítás, a sütéssel történő tartósítás, a sóban/fűszerekben/olajban való tartósítás, majd később a savanyítás és a befőzés. 
Az első nyomtatott magyar szakácskönyv 1695-ben jelent meg. (Szakáts mesterségnek könyvetskéje), online elérhető: Tartalmaz egy olyan függeléket, amely a kortárs tartósítási módszerekről szól (mézben, konzerválással, szárítással, sóban stb. történő tartósítás).
 
Lépésről lépésre – a feladat menete
Időtartam: (perc)Feladat leírás: Az összes szükséges lépést és megjegyzéseket tartalmazza.
 60 perc1. LÉPÉS: A feladat bemutatása – A facilitátor ötletelésre hívja a résztvevőket. Összegyűjtik azokat a hagyományos tartósítási módszereket, amelyekről már hallottak. A résztvevők egyenként online kutatást végeznek különböző módszerekről (hogyan alkalmazhatók, milyen élelmiszerekhez használhatók, milyen eszközök szükségesek stb.). Ezután megosztják eredményeiket a csoporttal. A csoport közösen dönt arról, mely módszereket próbálják ki a gyakorlatban, figyelembe véve a technikai feltételeket és az alapanyagok elérhetőségét.
60 perc (a vásárlástól függően)2. LÉPÉS: Felkészülés a tartósítási foglalkozásra – A facilitátor gondoskodik arról, hogy legyen egy konyha, ahol a csoport szükség szerint többször is összegyűlhet, és ahol tűzhelyet, sütőt, edényeket és alapanyagokat használhat. Az alapanyagokat minden foglalkozás előtt előre beszerezzük. Célszerű a csoporttagokkal együtt elmenni bevásárolni.  
3×60 perc3-4-5. LÉPÉS: Tartósítási alkalmak – A csoportnak szüksége lesz a facilitátor iránymutatására a feladatok elosztásában és a folyamat végigvitelében. Egy-egy alkalom időtartama a választott tartósítási módszertől függ. Az alkalmak száma attól függ, hány módszert választanak ki kipróbálásra. A folyamat végén minden résztvevőnek kapnia kell az egyes alkalmak során készített tartósított élelmiszerekből.
2×60 perc6. LÉPÉS: Reflexió – A feladat végén a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat: melyik étel ízlett nekik a legjobban, melyiket milyen ételhez lehetne felhasználni. A tartósított alapanyagok felhasználásával posztert készítenek az ételekről készült fotókból. Ha lehetséges, lehet, hogy lesz egy összejövetel, ahol tartósított alapanyagokból készült ételeket szolgálnak fel.
További figyelembe veendő információk. Facilitációs megjegyzések stb. (ha szükséges)A szárítás általában 1 órától 2 hétig tart (attól függően, hogy sütőben vagy szabad levegőn szárítjuk).
Befőzéshez és savanyításhoz befőttesüvegekre és nagyméretű edényekre van szükség.
Szükségünk lesz egy légmentesen záródó fémfedéllel ellátott üvegre a befőzéshez.
Úgy tervezzük meg az alkalmakat, hogy minden csoporttagnak legyen feladata, és a feladatok időzítése megfelelő legyen, hogy egy alkalmon minél többet mindent tudjanak elvégezni.
A feladat előkészítése: (mit kell tenni, kinek kell elvégeznie stb.)Minden tartósítási alkalom előtt elő kell készíteni a szükséges felszerelést és be kell szerezni a nyers élelmiszereket, hozzávalókat. A csoportvezető és a csoporttagok együttműködése szükséges.
A feladat értékelése: (Írja le, hogyan vizsgálják meg, mi működött jól, mi nem, min kell változtatni, milyen hatása volt, valamint hogy a célkitűzések megvalósultak-e és milyen mértékben.)Minden foglalkozás során gyakorlati visszajelzést gyűjtünk a szerzett tapasztalatokról. Az utolsó alkalom a visszajelzések megvitatására, a receptek megosztására és a kóstolásra van szentelve. A foglalkozásvezetőnek írásban kell összegyűjtenie a megjegyzéseket és észrevételeket, hogy azokat a későbbi workshopokon fel tudja használni.
Várható eredmények: Melyek a várható tanulási eredmények, társadalmi hatások vagy egyéb előnyök. Írja le, hogyan járul hozzá a társadalmi-ökológiai emlékek gyűjtéséhez és megosztásához.Várható tanulási eredmények: A résztvevők személyes tapasztalatokból tanulnak és hagyományos konzerválási módszereket gyakorolnak.
Társadalmi eredmények: a konyhában való közös munka jó kommunikációt, tervezési, szervezési és együttműködési készségeket igényel. 
Társadalmi-ökológiai emlékek: a tartósítási receptek a kezdetektől fogva kulturális örökségünk részét képezik. A gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények tartósításának elsajátítása segíthet a résztvevőknek abban, hogy helyi élelmiszerekre alapuló, egészségesebb életmódot folytassanak, és kevesebb mesterséges tartósítószert fogyasszanak.
Mellékletek (ha releváns – segédanyagok, internetes linkek stb.)Bármelyik receptkönyv, amely tartalmaz egy fejezetet a tartósítási módszerekről, hasznos lehet, különösen a 19-20. századból származók.